2014. május 3., szombat

Ransom Riggs: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Fülszöveg:
Egy rejtélyes sziget
Egy elhagyott árvaház
Egy különös fényképekből álló gyűjtemény
Ez vár felfedezésre a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek.
Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.


Kedves Mrs. Gombóc Artúr! Annyira, de annyira, de tényleg, én annyira imádlak!!!! Idézem: "Ohh, és ez szerintem Neked tetszeni fog :)  ->Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei" Honnan tudtad? Anyám ... :)

Na akkor kezdem az értékelést. A borítót én nem igazán tudom hova tenni. Az oké, hogy Olive van rajta, a levitáló kislány, és ez egy tök jó kép a könyvben szereplők közül (megjegyzés: a nagypapa fényképeit mi is látjuk), de nekem jobban bejött volna azzal a képpel, amin Emma van:
Emma: a lány, aki tüzet tud gyújtani a tenyerében

Tudom, enyhén horroros beütése van, de akkor is. A betűtípus egyébként tetszik, meg az is, hogy fekete-fehér, amitől tényleg elhiszem, hogy a kép 1940-ben készült.

A szereplőkből van bőven, elég ha felsorolom a "néhány" különleges gyermeket.
Jacob egy átlagos amerikai srác, aki tökéletesen meg van elégedve a semleges-unalmas életével. Van egy fura nagyapja, aki fura fényképeket mutat neki fura gyerekekről, és fura történeteket mesél róluk. Ettől a ponttól én mindennek neveztem Jacob életét, csak átlagosnak nem. Akkor igazak a történetek, vagy sem? Gyakran találkoztam önharcokkal, a szív és az agy veszekedéseivel. Mert ez a fiú nem tudja mit gondoljon a világról. Van egy pont, ahonnan már csak Előtte és Utána létezik. Ez az ő felfogása. És nekem tetszik.
Emma. Öregebb, mint hinnéd, sőt... Erős, magabiztos lány, annak ellenére, hogy olyan időben született, amikor a nők elnyomásban éltek. Asszem. Nem vagyok jó töriből.
Millard, Wyn, és többi különleges gyerek is imádnivaló volt.

A történet eredeti, még nem találkoztam hasonlóval. A könyv valamilyen szinten "krimi", olyan kis nyomozós, a sztori elején. Eleinte nem nagyon haladtam vele, kicsit monotonnak találtam, pedig valamilyen szinten azért pörögtek az események. De tovább olvastam, mert tudni akartam a végét. Gördülékeny írásmódja miatt szívesen olvastam az író sorait. Ehhez még hozzájönnek a képek. Valami fantasztikus képek voltak belevegyítve a szövegbe, többek a közt az Emmáról kirakott kép és borítón szereplő kislány. És a legtöbb eredeti kép, csak keveset szerkesztettek. Az utószóban ezt meg is tudjuk. A képeket úgy gyűjtötték, megmentették őket a ködbe veszéstől.
Ötletes, felnőttek és gyerekek számára egyaránt élvezhető regény.
Borító: 5/4
Szereplők: 5/5
Történet: 5/5    
Összesen: 15/14


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése