2014. május 22., csütörtök

Joss Stirling: Lélektársak - Sky

Eredeti cím:  Joss Stirling - Finding Sky
Eredeti megjelenés éve: 2010
346 oldal
Manó könyvek, Budapest, 2012

ISBN: 9786155220197
Fordította: Totth Gitta
Fülszöveg:

Sky egy kicsit zárkózott, szorongó tizenhat éves lány, aki túlságosan jól tudja, milyen érzés kívülállónak, idegennek lenni valahol. Mikor Londonból Coloradóba költözik kissé különc nevelőszüleivel, megtapasztalja milyen egy tipikus amerikai középiskola, és milyen egy nem tipikus fiú. Zed Benedict jóképű, tehetséges, minden lány álma, csak épp sötét titkok veszik körül. 
Aztán Sky egy hangot hall a fejében… Az Ő hangját. És Zed is hallja, érti az ő válaszait, amiket még ki sem mondott. Mi ez az egész? Kik a savantok, és létezik olyan, hogy lélektárs? Sky hiszi is, nem is, amíg mélyen belül fel nem éled benne egy képesség, amitől már rég meg akart szabadulni. Valami, amitől egész életében félt… 
Természetfeletti képességek, szövevényes összeesküvés és két kamasz szerelme.





Már régóta szemezgettem a könyvvel, de nem tudtam rávenni magam, és az a helyzet, hogy ezt nem tudom észérvvel bizonyítani. Lehet, hogy a borító nem fogott meg annyira: de kérdem én, ki vagyok, hogy borítóról ítéljek egy könyvet?
Minden esetre nagyot hibáztam, amikor nem olvastam el rögtön, amikor lehetőségem volt rá. Magával ragadott, tegnap este anyu úgy kellett leállítson, hogy Csenge, már késő van, hagyd abba az olvasást! Persze én még könyörögtem, lécci lécci stb, de nem jött be. De ma beszabadultam a szobámba, és ki se lehetett rángatni amíg nem olvastam ki. A történet maga nagyon érdekes, viszont volt két rész, ami nem lett jól megírva. Ha Sky-t manipulálják,  mármint agyilag, olyan hipnózisszerűen, akkor tulajdonképpen a fejében nagy katyvasznak kéne lennie, vagy legalábbis totál hipnózis alatt kéne állnia. Jó, aláírom, hogy állandóan visszakérdezett magának, de... nekem ez nem elég katyvaszos, hogy úgy fogalmazzak. 
Meg aztán a szerelmi szál eléggé kiszámítható, de tulajdonképpen a könyvek 90%-ában így van. 
FONTOS! Ne kövessétek a könyv elején lévő ajánlást/utasítást, hogy a háromszáznegyvenvalahányadik oldalon szereplőismertetést olvashattok! Irtóra lelövi a poént, én nem tudtam meglepődni szinte semmin, ami a Benedict családdal kapcsolatos. 
Zed Benedict. Hát eleinte nem igazán volt a szívem csücske, de végül is kicsit belezúgtam. Csak kicsit. Védelmező, a saját és a családja biztonságát áldozná fel Sky-ért, igaz, ő ezt nem engedi. A hetedik gyerek a családban, a legfiatalabb. 
Nekem tetszettek a fivérek nevei is. Különleges nevek, mégpedig abc sorrendben: Trace, Uriel, Victor, Will, Xavier, Yves, Zed. Ahogy Zoe is mondta: ha velük tanulták volna a lányok az abc-t, minden csajszi fényévekkel hamarabb megtanul olvasni. Hát, igen :)
Yves-nek most nem volt nagy szerepe, de a következő rész róla szól majd és egy Phoenix nevű lányról :))
Xavier az a fajta tesó, akit én is elfogadnék, mégpedig zokszó nélkül. Jófej, vicces, és még azután is kedves, miután megvádolod, hogy ő gyömöszölt be egy csomagtartóba és rabolt el...
Szégyenszemre mondom, vagy nem emlékszek arra, hogy Will huzamosabb ideig szerepelt volna a könyvben (sőt igazából még egy mondatát sem tudom felidézni), vagy egyszerűen kimaradt. Nem tudom, volt róla említés, ott volt a bemutatkozásnál, de nem tudok róla írni konkrétan semmit. Ja, de. Annyi rémlik, hogy széles a válla... ://
Victor a rendőr, FBI-ügynök, valamint ő is védelmező, féltő testvér. Nagyon örültem neki, hogy Sky-t is családtagként kezeli, mármint ezt szóvá is teszi.
Uriel csak egy jelenetben szerepelt fontos pozícióban, mégpedig amikor feltárják Sky gyerekkori emlékeit. Itt kedves és együttérző, gondolom, máskor is.
Trace a legidősebb, az egyetlen zenei vénával nem rendelkező személy a családban. Karácsonykor megy is ezzel a poénkodás, jót mosolyogtam rajta. Apropó, mosolygás. Hát ebben a könyvben max eddig jutottam, merthogy nem volt benne olyan szituáció vagy párbeszéd amin hangosan felnevettem volna.

Kedvenc idézeteim:

– Az internet egy nagy kuka.
<<<>>>

– Igen, ez nagyon kedves tőled! 
A francot vagy kedves, te giliszta!, gondoltam magamban.

<<<>>>

– Hiszen te érted a művészet lényegét – kapkodta a levegőt Sally. 
[…] 
– De ettől még nem fogok szép tiszta vászonra kriszkrakszokat fröcskölni festékkel – mormogtam.

<<<>>>

– Családi esemény, hivatalosan lógunk!

<<<>>>

Jobb kiütve, mint holtan.

<<<>>>

– […] Szóval milyen volt a régi sulid? Mint a Hogwarts? Menő arcok fekete talárba öltözve?

[SPOILER]

– […] Sky, olyan sok mindent érzek irántad, hogy szinte halálra rémít. Te vagy nekem… te vagy a minden, Sky! Szeretem a mosolyod, ahogy gondolkodsz, azt, ahogy zavarba jössz, amikor cikizlek valamivel, még a makacsságodat is szeretem.

<<<>>>

Meg akartam kérdezni Zedtől, tényleg komolyan gondolta-e,amikor azt mondta, szeret, de túlságosan féltem rákérdezni. Ekkor megölelt, és odasúgta: 
– Igen, abszolút komolyan. 
– Állj le azzal, hogy a fejemben kutakodsz!

<<<>>>

– Tudom, hogy nem érted. Igyekszem elegendő időt hagyni neked. Amennyire csak szükséged van, hogy megismerhess és újra bízz bennem, hogy bízz abban, ami köztünk van. 
– És mi van a csókolózással? – kérdeztem. 
Zed somolyogni kezdett: 
– Hát, be kell vallanom, az miattam van. Ebben a dologban önző vagyok.

Borító: 5/3
Szereplők: 5/4
Történet: 5/4      
Összesen: 15/11

Ennyi tappancsot érdemel:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése