Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

Fülszöveg:

SZENT ESKÜ

BUKOTT ANGYAL

TILTOTT SZERELEM

A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között - és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.

A könyvet ajándékba kaptam. És ahogy megláttam, beleszerettem a borítóba. Köszönöm James Porto! Gyönyörű borítót fabrikáltál! Történethű, látványos. Az angyali felfogás szerint: a fényből a sötétbe, a mocskos emberek közé bukik. Véres tollak: eltörték a szárnyát. Bukott angyal = rossz oldal --> fekete szárny. Imádom!

A történet magával ragadó, egyszerűen nem tudtam letenni. Remek alapötlet, de sajnos tudtam, hogy ki Folt valójában. Mert olvastam a Finale (Csitt, csitt 4.) fülszövegét. De így is volt min izgulni: mikor derül ki? Remek humor, jó fogalmazás, ami ellen egyetlenegy kifogásom van. Néha összefutottam egy-egy mondattal: "valamit" gondoltam/állapítottam meg magamban. És mivel Nora szemszögéből van írva a történet, ezért elvileg minden párbeszéden kívüli mondat az ő gondolata..... az én agyamban nincs olyan, hogy gondolok valamire vagy megállapítok valamit, és utána gondolatban hozzáteszem, hogy "gondoltam magamban/állapítottam meg". Tehát ez a része nem volt reális.

A szereplők jól kidolgozottak voltak, mintha létező embereket épített volna be a történetbe az írónő - viszont nem tudom bebizonyítani, hogy ez nem így volt.
Nora egyébként az a tipikus főhősnő, aki nincs tudatában saját szépségével, és eddig bár mindig tudott uralkodni magán, egyetlenegy valakivel nem tudja türtőztetni magát. És ez a valaki Folt.
Na, és, ha már Foltnál járunk. Ha jól tudom az angol könyvben a neve Spot vagy Stain, javítsatok ki, ha tévedek. Ezt azért találom valószínűnek, meg rengeteg "foltos" szóvicc szerepelt a könyvben, és ennek nyilván angolul is jól kellett kijönnie. Példának okáért, ha angolban is Folt lenne a srác neve, ez a "poén" nem jönne ki:

– Nem viszel haza? – kérdeztem. Időpazarlás volt, mivel tudtam a választ.– Köd van. – Foltos köd. Vee elvigyorodott. – Ó, igen! Annyira ő jár a fejedben!

És eljutottunk Vee-hez. Őszintén szólva bírtam ugyan, de szívből örülök neki, hogy nem ismerem személyesen. Mindig az van, amit ő akar.... Meg hát nem értem, hogy nevezhetik egymást Norával legjobb barátnőknek. Nora nem bízik meg benne, pedig én a helyében a legjobb barátnőmhöz rohantam volna először, ha sikeresen felfedezem, hogy a srác, akibe belezúgtam bukott angyal, és valószínűleg több száz éves. No meg tud beszélni a fejemben. És azzal is hozzá rohantam volna, hogy valaki (1) leselkedett az ablakomon az éjszaka közepén: ráadás, hogy Nora szobája a másodikon van; (2) elütöttem egy embert, akinek nem lett semmi baja, sőt, betörte a kocsiajtót és megpróbált kirángatni; (3) amikor egyedül voltam otthon és bementem a szobámba, az ajtóm mögött ugyanaz a férfi állt, akit elütöttem, aztán se szó, se beszéd, kiugrott a másodikról és eltűnt.... Soroljam még? Csak, hogy nyomósítsam az érvemet: akkor is elmondanám neki, ha ezután azt hinné, nincs ki a négy kerekem. Viszont ha tényleg jóban vagyunk, hinnie kéne nekem, vagy legalábbis úgy tennie.