2014. április 13., vasárnap

Alex Flinn: Csók, pont jókor

Fülszöveg:

Taliát egy átok sújtja… Jack megtöri az átkot. 
Mondták nekem, hogy óvakodjak attól az átkozott orsótól, de ez annyira elbűvölő volt, annyira hipnotikus… 
Aznap csak egy kis kalandra vágytam, ezért léptem meg a turistacsoporttól. De találni egy kómában lévő várost, benne egy állati dögösen kinéző, alvó kiscsajjal, na ez nem éppen az volt, amire számítottam. 
Ugyanott ébredtem, de egy egészen más időben – egy vadidegen csókja ébresztett fel. 
Én nem azért csókoltam meg, hogy segítsek rajta. Néha csak úgy csókolózik az ember. 
Nem tudtam, hogy aztán ez fog történni. Most aztán alaposan benne vagyok a pácban, mivel az apám, a király engem okol, hogy romlásba döntöttem az országunkat. Nincs más választásom, mint elszökni innen, méghozzá ezzel a közemberrel! 
Most aztán jól megszívtam: itt van a nyakamon ez a gügye királykisasszony, plusz a bőröndje, tele az ékszereivel… Az egyetlen jó hír: a szüleim totál ki lesznek kattanva!
Képzeld el, hogy párkapcsolati gondjaid vannak. Aztán zárd az ajkad egy kábultan szunyókáló egyénéhez, akiről aztán kiderül, hogy idestova 316 éves az illető. Vajon egy csók átsegíthet mindenen – akár az időn is?


Ez volt az első mesefeldolgozás amit olvastam, de ez annyira tetszett, hogy nem fogok leállni vele. A borító egyszerű, de azért nekem jobban tetszett volna, ha mondjuk az alvó Talia van rajta vagy ilyesmi. Minden esetre egy orsót azért beszúrhattak volna. Ami még zavar: ez egy magyar kiadás. A borítón háznyi betűkkel az angol cím, és alányomorgatva, pici betűkkel a magyar. Akkor legalább lett volna fordítva.

A történet a Csipkerózsika feldolgozása, és nekem személy szerint jobban tetszett, mint az eredeti. Főleg az, hogy a királykisasszony a modern, technikával rendelkező 21. században ébred, nem 100, hanem 300 évvel az elalvása után. Őszintén szólva nem nagyon tudok mit hozzáfűzni - mindenki ismeri Csipkerózsika történetét. Igaz, eléggé átlátszó ürügy volt a strand keresése, főleg, amikor Jack valami olyasmit mond Travisnak, hogy csak azért van csend a szederfal túl oldalán, mert ott a strand. Pedig tudomásom szerint egy strand viszonylag hangos. A víz morajlását minimum kellett volna hallaniuk. A végén happy az end, aranyos kis befejezés volt :)

A szereplők nagyon külön-külön kategóriába tartoztak, egy-egy tipikus személyiség.
Talia. Kegyetlenül őszinte leszek. Nagyképű, elkényeztetett, az egyik oldalon 3-szor is elmondta, hogy mennyire "gyönyörű vagyok". De az mellette szól, hogy királykisasszony, így nevelték, hogy ilyen meg olyan szép vagy.
Jack. Tökéletes példa arra, hogy sok esetben a gyerekek vágyai - továbbtanulás, szakma - nem is az övék. Hanem a szüleiké. És nem meri elmondani nekik, hogy én nem ezt akarom csinálni. Én más szeretnék lenni. Tetszett, hogy Talia kihozta belőle a magabiztosságot. Elmondta a szüleinek a véleményét. És lám, az anyja örült is neki. Később az apja is. Kárörvendtem kicsit, amikor lerázta Ambert, úgyhogy ott vigyorogtam egy sort.
Travis véleményem szerint kicsit fölösleges szereplő volt, bár magamra ismertem benne annyiban, hogy ő is állandóan eszik :D

Borító: 5/3
Szereplők: 5/4
Történet: 5/5             
Összesen: 15/12

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése