Gail Carriger: Changeless - Változatlan

Eredeti cím: Gail Carriger - Changeless
Eredeti megjelenés éve: 2010
390 oldal
Könyvmolyképző, Szeged, 2012
ISBN: 9789632455174
Fordította: Miks-Rédai Viktória

Fülszöveg:
Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes… 

Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét – ha akarja.




Kezdem rögtön azzal, hogy fogalmam sincs, miért az a címe, ami. Abszolút nem találtam a történet második részében utalást arra, hogy mi lenne változatlan. Sajnálatos módon nem jöttem rá, úgyhogy vagy én vagyok vak, vagy a kedves szerző adott nem találó címet.

A cím betűtípusával továbbra is ugyanaz a problémám, mint az első résznél, viszont valamivel találóbbnak tartom a modellt. Az nem állítom, hogy tudom, ugyanaz-e mint az első kötet borítóján vagy sem, és azt sem állítom, hogy már megtudják különböztetni a porcelánfehér bőrszínt a talján barnától. A pozíciójára értettem. Az a helyzet, hogy nem akarok nagyon spoilezni, de ha kiváncsiak vagytok, akkor jelöljétek ki a következő szöveget: - A mi kedves, drága Alexiánk ugyanis a kötet végére teherbe esik. -

Kaptunk egy egész falkányi új szereplőt, élükön Lady [másik] Macconnal, akit egyébként rögtön megkedveltem, akaratereje, magabiztossága miatt. Úgy vezeti a Kingair falkát, alfaként, hogy nem is farkasember. Az én szememben ez teljesítmény. Amúgy meg nem kell félni: nem Conall exfelesége, bár végső soron mégis eljutunk majd idáig. Másik Lady Maccon Conall széplánya, úgyhogy mégis az következik ebből, hogy valamikor volt egy felesége - és Alexia ennek persze nem örül, mindazonáltal feldolgozza és elfogadja. 
Ivyt még mindig nagyon szeretem, néhány pillanatomban én is olyan vagyok mint ő: semmit nem tud felfogni, és totál hülye :) Nagyon örültem, hogy végül az igaz szerelmet választja a rang és a társadalomideál helyett. 

Skóciai kastély - szerény véleményem szerint sokkal
kisebb a Kingair kastélytál, de azért bele tudom
képzelni :)

Madame Genevive Lefouxra nagyon nagyon gyanakodtam és abszolút nem bíztam benne. Valamint: engem egyáltalán nem szokott zavarni, ha egy könyvben meleg illetve leszbikus szereplő van, sőt, a kedvenc sorozatomban találunk is rögtön kettőt. De megmagyarázhatatlanul undorodtam Genevivetől, és nem tudom nagyon megmagyarázni miért. Talán mert tisztában voltam vele, hogy Alexia férjes és nem is viszonozza az érzéseit? Na meg hogy Lady Maccon egyáltalán csak a kötet végén jön rá erre az apróságra? Passz.

"– Nem is vettem [észre], egészen mostanáig – vonta fel a szemöldökét Alexia. – A visszatekintésnek megvilágosító ereje lehet.
Lord Maccon mogorván a francia nőre meredt.
– Kikezdett a feleségemmel! – dörögte."

Alexia továbbra is helyet foglal a szívemben, való igaz, kicsit szűkösen vannak már odabent :D
CONALL MACCON MAGA TÖKFEJ!!!!!! Huh. Még életemben soha nem voltam ennyire mérges egy szereplőre. Most komolyan! 
[A további szöveg SPOILERES, úgyhogy csak kijelöléssel olvasható]
 - MÉGIS KI OLYAN GYENGEELMÉJŰ, HOGY ALAPTALANUL MEGVÁDOLJA A FELESÉGÉT HŰTLENSÉGGEL, AZTÁN A NŐT TERHESEN KIHAJÍTJA AZ UTCÁRA???? MOST KOMOLYAN!!!!!!! -

Borító: 5/3,5
Szereplők: 5/4
Történet: 5/5    
Összesen: 15/12,5

Ennyi tappancsot érdemel: